Összhang a visszhangban – a megújult Tihanyi Apátságban jártunk

Az apátság megújult kiállítása megvalósítja a harmóniát az időutazásban: a 11. századot zökkenőmentesen illeszti a 21. századba.

p

2

0

3

Íme, történelmünk egyik legfontosabb nőalakja: ki volt valójában Szilágyi Erzsébet, Hunyadi felesége?

Tényleg olyan szigorú úrnő volt Hunyadi János felesége, Mátyás király édesanyja, mint ahogy a köztudatban él és ahogy a sorozatban ábrázolták? A történész válaszol.

p

6

0

18

Komoly fordulat: az Aba-nemzetség genetikája újraírja a magyar őstörténetet – kutatók a Mandinernek!

Az Abák és Árpád-házi királyaink közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, Aba Sámuel felesége pedig Szent István testvére lehetett – tudjuk meg a tanulmány szerzőitől.

p

21

2

87

Most akkor Mátyás király vagy nem Mátyás király? A szakember a Mandineren válaszol az MTA támadására

Nagy port kavart cikkünk Mátyás koponyájának valószínű beazonosításáról: az MTA számos váddal illette a koponya felismerőjét, Gábor Emesét. A szakember most nyíltan válaszol az őt ért kritikákra.

p

14

0

35

Botrányos szervezés: ezrek vártak a stadionon kívül a kupadöntő kezdetén, a helyzet megoldásért kiált!

A kétségbeesett, Szoboszlai-pólós gyerekeket, a szülőket, az elkeseredett szurkolókat nem érdeklik a kifogások, nem hajlandók átélni ezt újra meg újra. A nevükben írok. Nem mehet így tovább! Kovács Gergő írása.

p

12

0

36

A Hunyadi-sorozatban csak kis szerep jutott neki – de ki volt valójában III. Kallixtusz, „a déli harangszó pápája”?

Kallixtusz a török kiűzését tűzte ki végső célnak, amelyre reális esélye nem lehetett. A Hunyadi-szériában nem kapott komoly súlyt, a történelemben annál inkább.

p

5

0

11

A Hunyadi-sorozat kissé leegyszerűsítette – Ki volt valójában Újlaki Miklós?

Újlaki, erényeivel és hibáival együtt, ízig-vérig korának embere volt, és Hunyadit sem hagyta cserben.

p

2

0

2

Kik voltak valójában a Hunyadi-sorozat vérszomjas Vladjai?

Drakula középkori mércével mérve is kimagaslóan kegyetlen volt, ám a havasalföldi fejedelmek lavírozása a geopolitikai realitás következménye: hasonlóan politizált később az Erdélyi Fejedelemség is.

p

6

1

48

Az a helyzet, hogy Hunyadi Mátyás a maga idejében cseppet sem volt népszerű – Horváth Richárd a Mandinernek

Eredményei ugyanakkor magukért beszélnek: Mátyás területi és tekintélybeli gyarapodást hozott a Magyar Királyságnak. A Hun-Ren BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

p

8

4

45

Ki volt valójában Kapisztrán János?

Ami mai szemmel fanatikus hozzáállásnak tűnhet, akkoriban gyakoribb jelenség volt a szakember szerint. Kapisztrán inkvizítorként is föllépett, a zsidókat is üldözte, de pozitív kép alakult ki róla.

p

10

3

79

Indul a Mandiner új sorozata! Ki volt valójában Hunyadi János? – történész a Mandinernek

Talán nincs még egy olyan szereplője a magyar történelemnek, akinek reális értékelését annyira megnehezítené a halála óta töretlen hőskultusz, mint Hunyadi Jánosét – mondja a kutató.

p

6

4

10

Az „árvízi hajós” titkos élete – 175 éve hunyt el Wesselényi Miklós

A báró egyszerre volt nagyívű politikus, kéjsóvár főúr, szabadságra vágyó lélek, birtokainak nemes gazdája, önfeláldozó hős és megalkuvó ember. Egy különleges személyiségre emlékezünk.

p

6

0

0

Évszázados vita dőlhetett el, föltárták a hunok eredetét! – kutató a Mandinernek

Rácz Zsófia vezető régész elmondta: létrejött egy közel száz egyénből álló hálózat Mongóliától a Kárpát-medencéig, és közvetlen bizonyítékot találtak az európai hunok ázsiai hun eredetére.

p

12

2

100

„Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot” – 125 éve született Márai Sándor

A polgári eszmények nagy írója kassai polgárból világpolgárrá vált: élt Olaszországban, Amerikában, de szíve a magyarságért, a magyar irodalomért dobogott emigrálása után is.

p

7

0

7

Öntsünk tiszta vizet a pohárba: „megszállás” volt itt vagy „felszabadítás”? – történész a Mandinernek a szovjetek szerepéről Magyarországon!

Oroszország saját értelmezése szerint szellemi honvédelmet folytat. Ez az ő dolguk. Mi magyarok nem szeretnénk április 4-ét ismét „felszabadításként” értelmezni – mondja Máthé Áron. Interjúnk.

p

7

0

43

„Én nem tudok örülni, csak a magam törvénye szerint” – Szabó Lőrincre emlékezünk

Nála minden több, mindennek súlya van – és mégis, ez a súly nem nyom össze, hanem a magasba röpít.

p

8

0

5

Baskíriában ma több százezer Árpád-házzal rokon ember él – Nagy Péter genetikus a Mandinernek

A magyar archeogenetika világszínvonalú, a tudomány pedig nem felejt – vallja az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója, aki Baskíriában találta meg az Árpád-házi rokonokat a legnagyobb számban.

p

20

2

72

Elárulta a történész, hiteles-e történetileg a nagy sikerű Hunyadi-sorozat

A német anyanyelvű Zsigmond király például nem érti az osztrákokat, a sorozat ennek ellenére is működik, „ha annak nézzük, aminek az alkotók vélhetően szánták” – mondja Pálosfalvi Tamás.

p

13

7

113

Mesés kincset találtak Kincsesbányán, középkori tulajdonosa rossz oldalra állhatott – régész a Mandinernek

Ezüstkincset találtak az önkéntesek egy eddig nem kutatott vár udvarán. Az érmékből álló lelet a kiskirályok korából származik és egy edényben volt elrejtve.

p

7

0

7

Előttünk dőlnek le őstörténetünk és népzenekutatásunk tabui – Agócs Gergely a Mandinernek

A magyar őshaza meghatározásánál a mai életformánkból indulunk ki, ám őseink több ezer kilométert tettek meg pár hónap alatt – mondja az etnográfus. Kutatásai arra utalnak, Kodálynak is igaza volt.

p

14

0

21